WeBible

1 - Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

2 - Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

3 - És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

4 - Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

5 - Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

6 - De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

7 - És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

8 - Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

9 - Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

10 - A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

11 - Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

12 - Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

13 - De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

14 - Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

15 - Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

16 - Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

17 - A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

18 - Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

19 - De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

20 - Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

21 - Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

22 - És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

23 - A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,

24 - Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

25 - Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

26 - Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

27 - Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

28 - De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

29 - Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

30 - És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

31 - Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!

32 - És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

33 - Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

34 - Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

35 - Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

36 - És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

37 - És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

38 - És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

39 - De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

40 - Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

41 - De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

42 - Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

43 - A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!